A PSZÁF honlapján közzétett tájékoztatóból kiderül, hogy 2009 szeptember végére, az összes banki hitelszerződés 27,7, százalékánál áll fenn fizetési késedelem, ami szám szerint 1,677 millió hitelszerződést jelent. Terjedőben van az a tendencia is, miszerint a bankok egyre inkább hajlanak a hiteltartozások átütemezése vagy átstrukturálása felé.

A szeptember végén összesített adatok lebontásban azt mutatják, hogy a 6 millió hitelszerződésből 95,2 százalék valamilyen háztartási hitelforma, 2,9 százalékot pedig kis és középvállalatoknak folyósítottak. Az említett időszakban 2,3 százalékkal kevesebb hitelt folyósítottak a bankok, pontosabban a lakossági hitelek 2 százalékkal estek vissza, viszont a kis- és középvállalatok 7,5 százalékkal több hitelt igényeltek.

Nem volt homogén a PSZÁF adatai szerint a késedelmes hitelek számának alakulása sem, ugyanis 2009 első félévében erőteljesen nőtt, majd a harmadik negyedévben 0,3 százalékkal csökkent. Összesítve a késedelmes hitelállomány a tavalyi év első háromnegyedében 26,2 százalékkal nőtt. A közölt adatokat részleteikben tekintve, a késedelmes hitelek összetétele a következőképpen alakult: lakossági hitelek esetében 27,2 százalékos a növekedés amiből 16,7 százalék jelzálog alapú hitel, továbbá 29,8 százalék kkv-nak folyósított hitel, míg a fennmaradó 45,7 százalék egyéb típusú.

Számszerűen nézve a 90 napot meghaladó hiteltartozások arányát 690 ezer hitelszerződésre vetíthető le, melyekből 641 ezer darab lakossági hitelszerződés, 27 ezer kis- és középvállatoknak folyósított, valamint 22 ezer egyéb típusú hitelszerződés volt. Azok a hitelek, melyek esetében három hónapja áll fenn fizetési elmaradás, 2009 első háromnegyed évében 34,4 százalékos növekedést mutattak, bár a harmadik negyedévben ez az ütem lassult az első félévhez képest.

2008 végéhez képest, a banki ügyfelek hiteltartozása 2009 szeptember végéig meghaladta a 20 milliárd forintot, bár csökkent 3,1 százalékkal 2008 végéhez képest. A megvizsgált időszak végén 2,788 milliárd forint volt a lejárt tartozások összege, amiből a lakossági lejárt hitelállományé 1,423 milliárd forint volt.

A vizsgált időszak lejárt hitelállomány adatainak a dinamikája az mutatja, hogy az 2009 első 9 hónapjában 37,8 százalékkal magasabb lett, amiből a lakossági hitelek 52,7 százalékot tesznek ki. A növekedési ráta az év első felében volt szignifikánsabb, míg csökkenő tendenciát mutatott a július-szeptember közötti időszakban.

Az előbbiekben utaltunk arra, hogy a banki gyakorlatban egyre inkább teret nyer a hiteltartozások átstrukturálása és átütemezése. Arányaiban vizsgálva, a szeptember végén összesített 39.549 átütemezett hitelszerződés 92,9 százaléka a lakossági szektorban történt. Összetétel alapján a 281 milliárd átütemezett adóságállomány 47 százaléka volt lakossági, valamint 21 százalék volt kkv-nak folyósított hitel.

Ellentétben a késedelmesen fizetett hitelekkel, az átütemezett hiteladósságok aránya nagyobb volt a magasabb összegű hiteleknél. A 2009 szeptemberében számított adatok szerint az átütemezett hitelek a teljes állománya 62 százalékkal nőtt, illetve mennyiségileg 60 százalékkal nőtt a szerződések darabszáma. Az összesen folyósított hitelek darabszámát tekintve 0,6 százalékát tették ki a lakossági hitelek, illetve 1,9 százalékát összegileg. A teljes hitelállományt nézve pedig 0,7 százalékot tett ki a szerződések darabszáma, valamint 1,4 százalékot összegileg.

Az ingatlanfedezet alapú hitelszerződések, darabszámukat tekintve meghaladták a kkv-nak nyújtott ingatlangaranciás hiteleket, százalékos arányban a lakossági hitelek 19,5 százalékot mutatnak a kkv-k 11,4 százalékával szemben. A tisztán csak ingatlangarancia alapú hitelek esetében az elzálogosított ingatlanok összértéke 126 százalékban fedezte a hitelösszegeket, míg a lakossági kombinált vagyis vegyes fedezetű hitelek 102 százalékban fedezték az állományt. S statisztikai adatok tanúsága szerint a súlyos vagy kevésbé súlyos késedelmű hitelek esetében a késedelem súlyossága fordítottan arányos az ingatlanfedezet gyakoriságával.

Ingatlanfedezet állt a lejárt lakossági tartozások 13,1 százaléka mögött, illetve 8,3 százalékban a kkv-k szolgáltak fedezetként ingatlanokkal. A késedelmesen fizetők közül 8,2 százalékban voltak azon ügyfelek akiknek ingatlangaranciás a hitele, illetve 6,6 százalékot tettek ki a kkv-s jelzálog-hitelek. Végrehajtási vagy egyéb tartozásrendezési eljárás alá vontak az első háromnegyed évben 11.696 hitelfedezetül szolgáló ingatlant, de volt példa arra is, hogy a bankok eladták követeléseiket.

Változást mutat a bankok adósságkezelési gyakorlata is, mivel a 2008-as évhez képest csökkent azon ingatlanok átlagos havi darabszáma amelyek esetében a bankok végrehajtás által próbálják behajtani követeléseiket, ellenben nőtt a közvetlen eladás általi adóságkezelések aránya

610 milliárdra rúgott a bankok vesztesége az állomány értékvesztése miatt amely a teljes hitelállomány bruttó 3 százalékának fele meg. 2009 január-szeptember közötti időszakában 61,9 százalékkal nőtt az értékvesztési arány, míg az első hat hónapban 39,2 százalék volt.

2008 végén az értékvesztés az akkori teljes hitelállomány 1,8 százalékát tette ki. A szeptemberben közölt 34,2 százalékos értékvesztés 34,3 százalékát a lakossági hitelek, 36,7 százalékát a kkv-k, míg 29,1 százalékát az egyéb klienseknek nyújtott hitelek miatt tudható be.

A teljes bruttó hitelállomány a lakossági hitelek esetében 3,1 százalékban bizonyult veszteségesnek, míg a kkv-k esetében ez az arány 5,8 százalék volt, 29,1 százalékot pedig az egyéb ügyfeleknél kihelyezett hitelek adták. A lakossági jelzálog-hitelek veszteségességének aránya 1,4 százalék, míg az egyéb tipusú hitelek 10 százalékot tettek ki.